2014. január 17., péntek

Kedves emlék


Most rendhagyó módon nem hozok receptet, inkább leírom hogy is jutottam el a 'gasztroblogolásig'.
Sokat autóztam egy időben a munkahelyemre, volt hogy 2x1 órát/nap, ami nagyon jó lehetőség a gondolkodásra...nos, én egy idő után azon kaptam magam, hogy szinte mindig pörögnek a fejemben a különböző alapanyagok, amikből fejben főzök :) Ez tényleg nem vicc, most is azt mondom, hogy én a nap 24 órájából 5 órában tuti főzök...legalábbis agyban :) Szóval amikor tudatosult bennem, hogy mennyire a gasztronómia szerelmese vagyok, elkezdtem szakács tanfolyamokat keresgélni a neten. Irodai munkát végeztem, ami mellett nem egyszerű bármi ilyesmit megoldani...főleg, hogy a távoktatásoknál is több 100 óra gyakorlat szükséges volt. Aztán jött a fordulat: a céges létszámleépítés hozzám is elért, repítettek...időm se volt felocsúdni, mert az én Drága Párom mondta: "na, most kell elvégezni a szakács sulit", két nap múlva már be is iratkoztam. Eddigi életem egyik legkiválóbb döntése volt, de tényleg! 10 hónapos suli, jópár könyv egyedüli feldolgozása, internetes tesztek, majd írásbeli, szóbeli, és természetesen gyakorlati vizsgák. Nagyon élveztem, szinte minden pillanatát. Na jó, őszinte leszek, amikor nagy vagányan azt gondoltam mi ez nekem, két hónap alatt mindent megtanulok és a vizsga előtt 3-4 héttel nyitottam ki a gazdasági könyvet, hirtelen köpni-nyelni nem tudtam! Oh, ugyan...nem nagy kunszt megmondani hány grammal egyenlő 10 dkg. Na, persze...ahogy én azt elképzeltem, jött a leltár, az áruforgalmi mérlegsor, árrésszint, haszonkulcs, könyv szerinti készlet, normalizált hiány, tényleges elábé...és további rengeteg érthetetlen fogalom és az ezekhez tartozó számtalan képlet...agyrém! Én egy humán beállítottságú ember vagyok, bölcsész diplomával, mindig is viszolyogtam az efféle tudománytól! Szóval, ezt a részét nem szerettem...és elég finoman fogalmaztam. DE! Minden részét imádtam, ami gasztronómia!
Természetesen még a vizsgák előtt gyakorlatra is mennem kellett: egy négycsillagos hotel éttermében töltöttem 2,5 hónapot...húúú, állati jó volt! Tény, hogy hét év irodai munka után 9 órában álló munkát végezni elképesztően kimerítő. Ráadásul az én gerincem nem százas, így a harmadik napon már nem tudtam lehajolni, ezért marha gyorsan vennem kellett egy gyógypapucsot, onnantól kezdve pedig nagyon jó buli volt! Szuper jó mentorom volt a hidegkonyhán, szuper precíz, nagyon alapos, türelmes és kreatív szakember, a séf helyettes....ha olvasod Sanyi, ezúton is hálásan köszönök mindent! Még mindig profitálok az ott tanultakból!
Szóval aztán levizsgáztunk, ahol kettő kiváló eredményt emelt ki a vizsgaelnök, az egyik az enyém volt. Én pedig rém büszke voltam magamra! Sokkal nagyobb büszkeség volt, mint a város egyik legmenőbb gimijébe járni, vagy szerezni egy diplomát. Végre azt tanultam, amit szeretek és hiszem, hogy egyszer ezzel is fogok foglalkozni, úgy igazán! Most pedig itthon alkotok, a család tesztel, és blogolok...a héten pedig erre az webhelyre is felkerült az oldalam 'Gasztronómiai ténykedéseim' néven :
http://gasztro-blogok.blogspot.hu/  (jobb fent látható a link, ami rögtön átirányít az oldalra)

Ennyi a kis történet.....EDDIG! ;)





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése