Könnyed ízharmónia

Valami gyomorkímélő, könnyű ízvilágot szerettem volna alkotni, de nem tudtam pontosan mi is legyen. Így aztán a jól bevált módszerhez folyamodtam: bemegyek valamelyik nagyobb áruházba, alaposan körbenézek és ami jó áron van és jó minőségű, azt megveszem és menetközben kitalálom a végeredményt. Sajnos nem olyan helyre mentem, ahol volt friss hal, így maradt a fagyasztott...innen pedig beindult a fantáziám, íme a végeredmény:

Bacon-be csavart sült tőkehalfilé kapros-citromos rizottóval

Hozzávalók:
1 kg fagyasztott tőkehalfilé
1 bögre kerekszemű rizottó rizs
kb. 1 liter halalaplé/zöldségalaplé/víz (amennyit felvesz)
fél fej vöröshagyma
1 csomag bacon
1 citrom
1 csomó kapor (lehetőleg friss)
só, bors
parmezán
1 gerezd fokhagyma


Elkészítés:
Teljesen kiengedem a halfilét és kinyomkodom, hogy nem maradjon nagyon vizes szegény állat...úszott az már eleget még életében. Éppen csak egy kevés sóval megszórom, de tényleg ne nagyon, mert egyrészt a halnak kevés kell, másrészt a bacon is sós, ezen kívül őrölt borsot teszek még rá. Leterítek egy vagy két szelet bacon-t (függően attól hogy mekkora a hozzá társított halszelet), ráteszek egy hal darabot és szorosan feltekerem; szép sorban mindegyikből ilyen tekervényt készítek és kivajazott tepsibe/jénaiba sorakoztatom őket. Betolom a sütőbe és alacsony hőfokon sütögetem, amíg elkészítjük a rizottót.
Ehhez kevés olajon megpárolom az apróra vágott hagymát, majd ráöntöm a rizottó rizst. Itt megemlíteném, hogy ez valóban az a rizottó lesz, ami az olaszoktól származik, többnyire előételnek fogyasztják és köze nincs a mi rizses húsunkhoz sem kinézetben, sem állagban. Ez eredetileg egy "nyunyás állagú cucc", ha mindenáron szeretném valamihez hasonlítani, ami a mienk, akkor azt mondanám, hogy kicsit olyan, mint a tejberizs :)...de nem.
No, ezt a végeredményt úgy érhetjük el, ha kifejezetten rizottó rizst veszünk. Ennek egyik legismertebb fajtája az arborio, de nagy áruházakban más is található, lényeg, hogy kerekszemű legyen és általában rá is írják, hogy rizottó rizs. Ha ezt beszereztük, akkor már csak alaplé, fűszerek és 20 perc kevergetés következik. Ez nem az a fajta rizs, amit bedobunk a vízbe, közben kiteregetünk, majd leszűrjük :) Emellett ott kell állni, folyamatosan felönteni a folyadékkal és kevergetni...de megéri :) Na, ennyi duma után jöjjön a pontosítás :) Tehát ott jártunk, hogy ráöntöttem a rizst a hagymára, amit fehéredésig kevergetek alacsony lángon. Egy másik lángon folyamatosan melegen tartom a halalaplét, amiből először 2 merőkanállal teszek a rizsre, tovább kevergetem míg fel nem szívja a nedvességet, ezután pótolom 1-2 merőkanálnyival...mindezt addig csinálom fokozatosan, míg teljesen meg nem puhul a rizs és a korábban említett állagot el nem éri. Közben fűszerezem. Ez volt eddig az alaprizottó, amihez általában öntenek 0,5-1 dl száraz fehérbort és reszelnek a végén bele parmezánt. Ez esetben a bor elmaradt, mert belefacsartam egy citrom levét (így nekem elég volt a savtartalom), és megszórtam jó alaposan kaporral. A citromon és kapron kívül én itt csak sót, borsot és egy gerezd reszelt fokhagymát tettem hozzá. Ha kész, akkor már csak tálalnom kell ízlésesen.
Nagyon örültem, mert egyébként pont olyan lett az ízvilága, mint amilyennek megálmodtam: könnyű, friss, harmónikus!

Kicsit lehet, hogy hosszúnak és bonyolultnak hangzik, de higgyétek el, nem volt több 3/4 óránál az egész. Tény, hogy nem árt, ha van kéznél halalaplé :) De ha már itt tartunk, én kicsit elcsaltam, ugyanis a fagyasztómban volt zöldségalaplé, amit kiolvasztottam és ezzel öntögettem fel a rizst. Egy jó tipp: ha sok zöldséglevest vagy húslevest főztök, és harmadik napon már senki nem akarja megenni, szűrjétek le és a levét dupla zacskóban jól lezárva tegyétek a fagyasztóba...ez megint csak afféle zacskós leves, mint amennyire a korábban leírt bolognai alap zacskós :)