Most kivételesen nem egy receptet fogok megosztani, hanem egy szuper gaztro- rendezvényt kis falunkból😊
Idén az 50. kálozi falunap keretében megrendezték az 1. Lecsolkodót - vagyis lecsófőző versenyt. Kis ideig gondolkodtam, hogy induljak/ induljunk-e, de aztán letettem róla. Viszont olyan nem várt megtiszteltetésben volt részem, hogy meghívtak zsűrizni J Így aztán – kicsit más formában – de mégis csak részt vettem J
Nagyon szuper időnk volt, napsütés, nyári szellő, 25-30 fok….tökéletes volt. Nyolc csapat indult, és már reggel elkezdtek főzni. A négy fős zsűri mindenhol leült kicsit, elbeszélgettünk a csapatokkal, ki milyen praktikákkal készítette a lecsóját, ki mire esküszik, és persze mindenhol finomakat kóstolhattunk. Egytől- egyig kiváló étkeket ehettünk, így elég nehéz is volt a végső döntést meghozni. Persze ez amolyan szokásos szövegnek tűnik, hogy „nehéz dolga volt a zsűrinek”…., de tényleg így volt. Volt olyan, aminek kifogástalan volt az állaga, a szaftja, volt, aminek olyan elképesztő illata volt, hogy majd’ elájultam. Készült csülkös, babos, csirkés, harcsás, hagyományos….szóval széles skálán mozogtak. Ami nagyon tetszett, hogy minden induló komolyan vette mind a főzést, mind a tálalást, szóval mindenki beleadott apait-anyait. Csatolok pár képet is, hogy láthassátok a csapatok igényességét J
Összességében nagyon örültem, hogy bizalmat szavaztak nekem és zsűrizhettem, valamint annak is, hogy az indulókon is látszott, hogy főzni ( és enni 😁) szerető emberek, akik nagy lelkesedéssel indultak versenybe. Egyébként annyit jegyeznék még meg, hogy ezek a helyi főző versenyek leginkább azért jó kezdeményezések, mert egyfajta csapatépítő jellegük van, és tulajdonképpen nem is a versengés a lényege, hanem a jó hangulatú együttlét 😊
És akkor jöjjenek a fotók 😉